Kutya-macska barátság

Bár a kutyák és a macskák legendásan ősi ellenségek, mindannyian ismerünk számtalan szép történetet a kutya és macska barátságáról is. Mit tehetünk azért, hogy kutyánk és macskánk jól megférjenek egymás közelében, és ne változtassák csatatérré otthonunkat?

Ne feledjük, ragadozó állatokról beszélünk, melyek védik a területüket! Ráadásul eltérő módon kommunikálnak, ami egymás jelzéseinek félreértéséhez vezethet. Az alapvető konfliktushelyzet tehát adott. Kutyánk ősi, természetes késztetést érez arra, hogy üldözze, sőt, ha teheti, megölje a macskákat, akikkel találkozik. Ennek ellenére van lehetőség arra, hogy megelőzzük a háborút, vagy kutyánkat - aki sokkal inkább igyekszik megfelelni az elvárásainknak, mint a macskák - leneveljük erről a „rossz szokásáról”.

Azok a kutyák, akik a korai szocializáció időszakában, kettő és kilenc hetes koruk között találkoztak macskával, valószínűbb, hogy felnőtt korukban kiegyensúlyozott kapcsolatban lesznek a cicákkal. Azok a kutyafajták, melyek kevésbé mutatnak ragadozó viselkedést, kisebb valószínűséggel fogják kergetni a macskákat. Azonban ne feledjük, hogy egy kutya jól kijöhet a macskával, de ha kettő vagy több eb él egy fedél alatt, nagyobb a veszélye annak, hogy üldözzék, vagy akár meg is öljék a cicát. Ha a kutyánk erős ragadozó viselkedést mutat, vagyis szeret más állatokat üldözni, korábban már bántott vagy megölt állatokat, akkor nem jó döntés együtt tartani az „ősi ellenségeket”.

De a helyzet nem csak a kutyánk számára rejt veszélyeket: egy verekedésnél a kutya is komolyan megsérülhet. A rövid fejű, kidülledt szemű fajtáknál fokozott a szemsérülések veszélye.

Ha úgy ítéljük meg, hogy a kutyánk megfelelő lakótárs egy macska számára, ideje kiválasztani a tökéletes partnert. Ugyanúgy, ahogy a kutyáknál, a macskáknál is létezik egy korai szocializációs időszak, kettő és kilenc hetes koruk között. Olyan cica, aki ebben az időszakban találkozott barátságos kutyákkal, nagyobb valószínűséggel jön majd ki jól a kutyánkkal. Egy másik lehetőség, hogy olyan kiscicát fogadunk be, aki még ebben a korai fejlődési időszakban van, és a kutyánk mellett nő fel. Így könnyen megtanulják egymás testbeszédét, és szívesen játszanak majd egymással.

Ha nem vagyunk tisztában a választandó cica „kutyás előéletével”, válasszunk egy lágy természetű, nyugodt, kiegyensúlyozott, kevéssé harcos macskát. Minél félősebb egy macska, annál valószínűbb, hogy elszalad, ha valamitől megijed, és ez kiváltja majd a kutyánk üldöző viselkedését. Ha menhelyről fogadunk örökbe macskát, ritkán vannak információink arról, hogy hogyan viszonyul a kutyákhoz. Ebben az esetben is van lehetőség, hogy felmérjük a temperamentumát: figyeljük meg, hogyan reagál a zajokra, újdonságokra, stresszre.

Amikor hazavisszük a gondosan kiválasztott új cicát, nagyon fontos, hogy fokozatosan, állandó felügyelet mellett mutassuk be az új lakótársakat egymásnak. Jelöljünk ki a lakásban olyan területeket, ahová a kutyának tilos bemennie. Ha kell, zárjuk is el azokat tőle, hogy a cicának legyen elegendő biztonságos, kutya-mentes területe. Amikor nem tudjuk szemmel tartani az állatokat, pl. amikor dolgozni megyünk, az a legjobb, ha elkülönítjük őket.

Ha körültekintően választunk, és megteremtjük a megfelelő körülményeket, lehetséges a kutyával és macskával békében együtt élni.

 

Összeállította: dr. Naderi Szima PhD kutyaetológus